Agroökológia Magyarországon
Magyarországon sokféle alternatív, fenntartható, környezetbarát mezőgazdasággal és élelmiszerekkel kapcsolatos kezdeményezés létezik a mezőgazdasági gyakorlat, az agrárkutatás, és a felsőoktatás területén is. Az agroökológiai megközelítés alkalmas arra, hogy összekösse a mezőgazdasági termelők, szakágazati kutatók, civil aktivisták és tudatos fogyasztók munkáját egy regeneratív, társadalmilag igazságos, egészséges élelmiszer-rendszer létrehozásában. Az Agroecology Europe megbízásából 2020-ban feltérképeztük a magyarországi helyzetet.
Ennek főbb eredményei a következők:
Idézet a tanulmány összefoglalójából:
“Az agroökológia, mint tudomány, mozgalom és gazdálkodási gyakorlatok összességének alapelemei mind jelen vannak Magyarországon. Holisztikus megközelítése fontos kiindulópontja lenne a környezetbarát mezőgazdaság elterjesztésének. A tudományos műhelyek alapvető érdeke az agroökológia tudásrendszereken átívelő megközelítésének elterjesztése. A szakpolitika végrehajtói ugyanakkor Magyarországon a fenntartható helyett a versenyképes mezőgazdaság mellett elkötelezettek, kevés figyelem és pénzügyi támogatás jut a megalapozó vagy alkalmazott agroökológiai kutatásokra. Az agroökológia holisztikus megközelítése szűkre szabottan érhető tetten, jobbára a szerény eredményeket felmutató gyakorlat és civil szféra szintjén.
Az agroökológiai értelemben sikeres gazdálkodási gyakorlatok hagyományos és innovatív elemek együttes alkalmazására, az értékesítés területén társadalmi innovációkra építhetnek.
A zöld mozgalmak kiemelt figyelmet fordítanak élelmezésünk romló környezeti alapfeltételeire. A mezőgazdasági sokféleség vagy a regeneratív mezőgazdaság területén létrejött helyi kezdeményezések elkötelezettek a magasabb szintű együttműködés és egy hazai agroökológiai hálózat létrehozása iránt.
Az agrárfelsőoktatás egyelőre csak nyomokban képviseli az agroökológia szemléletét, és csak alkalomszerűen mutat érdeklődést szakirányú kutatások végzésére. A gyakorlatorientált felnőttképzésben gazdálkodók és fogyasztók számára is számos hasznos agroökológiai ismereteket megalapozó képzés érhető el.
Az agroökológiai értelemben sikeres gazdálkodási gyakorlatok hagyományos és innovatív elemek együttes alkalmazására, az értékesítés területén társadalmi innovációkra építhetnek.
Az interjúk tanulsága, hogy a döntéshozatal szintjén jobbára csak hívószóként érzékelhető az agroökológia, és a környezet- és mezőgazdasági politika radikális megváltoztatásának igénye nem jellemző. A legnagyobb kihívás az agroökológia fejlesztése területén, hogy nincs érdemi párbeszéd a tudományos szféra és a gazdálkodók között sem. Noha a szereplők az agrár-környezetgazdálkodási és zöldmozgalmi alapokra építve lehetségesnek látják az agroökológiai szemlélet elterjesztését; ez azonban csak az érintettek szoros és formális együttműködéseinek keretében válhat valósággá. A hazai élelmiszer rendszer agroökológiai alapokra helyezése nem nélkülözheti az agrár- és környezetpolitika összehangolását és radikális irányváltását, amely az agroökológiai alapokhoz illeszkedő kisléptékű és alulról jövő kezdeményezéseket támogatja. Az érintettek jövőképe az agroökológia égisze alatt egy igazságos, egészséges és regeneratív élelmezési rendszer Magyarországon. “