Az agroökológia alapelemei
A konvencionális mezőgazdasági termelés egyszerre okozója és elszenvedője az éghajlat-változásnak, a talajok eróziójának és a környezetszennyezésnek, pedig a világ – egyre növekvő – lakosságának élelmezése a mezőgazdálkodáson múlik. Így az egész élelmiszer-rendszerre kiterjedő szemléletváltásra van szükség, ha a társadalmi igazságosságot szem előtt tartva szeretnénk megóvni a természeti erőforrásokat és alkalmazkodni az éghajlatváltozás során felmerülő kihívásokhoz. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) az agroökológiát az éhezés, a szegénység és a klímaváltozás elleni munka egyik kulcsfontosságú eszközeként azonosította. Az agroökológia lehetővé teszi a hosszú távon is fenntartható, – a környezet és ember számára egyaránt egészséges – élelmiszer-rendszerek kialakítását.
Számos kisebb léptékű és országos agroökológiai kezdeményezés indult már el világszerte, melyek helyi megoldásokat keresnek globális problémákra. A FAO fogalmazta meg azt a 10 alapelemet, amelyek elősegíthetik egy agroökológiai átmenet beindítását és fenntartását.
Ez a 10 alapelem a következő
Sokféleség
Az agroökológia a változatos gazdálkodásra, a fajok, fajták genetikai sokféleségének támogatására törekszik. A helyi viszonyokhoz különböző módszerekkel, fajokkal és fajtákkal lehet alkalmazkodni a mezőgazdasági termelésben.
Közös tudás kialakítása és megosztása
Az agroökológiai mezőgazdaság kisebb mértékben támaszkodik külső erőforrásokra, és sokkal nagyobb mértékben a helyben kialakult tudásra. Az agroökológiai gyakorlatok, ismeretek terjesztésében, innovatív megoldások kidolgozásában a közös tudás kialakítása és megosztása központi szerepet játszik.
Együtthatások, szingergiák
Az ökológiai és társadalmi rendszerek is hatékonyabban tudnak működni, ha az alkotórészek összehangoltan működnek, funkcióikban egymást támogatják. Az alkotóelemek közötti együtthatások az egész rendszert ellenállóbbá, rugalmasabbá teszik a külső hatásokkal szemben, egyúttal növelik a rendszer hatékonyságát is.
Hatékonyság
Az agroökológiai mezőgazdasági termelés a természetes folyamatok kiaknázásával, a természetből vett jó mintázatok beépítésével igyekszik a termesztést hatékonyabbá tenni; nem csupán a termelési lánc, hanem a teljes ökológiai rendszer szintjén.
Újrahasznosítás
A természetes folyamatokra támaszkodva az agroökológia támogatja a tápanyagok, a biomassza és a víz körforgásáért felelős biológiai folyamatokat. Így növelhető az erőforrások felhasználásának hatékonysága, csökken a hulladék mennyisége és a környezetszennyezés mértéke.
Rugalmas ellenálló képesség
A reziliencia – vagy rugalmas ellenálló képesség – egy rendszer képessége arra, hogy egyszeri, ismétlődő vagy folyamatos behatásokkal szemben megőrizze alapvető funkcióit és alkalmazkodni tudjon egy új helyzethez. A változatos mezőgazdasági rendszerek nagyobb eséllyel képesek visszaállni eredeti állapotukba olyan szélsőséges környezeti hatások után is, mint az aszály vagy az árvíz.
Emberi és társadalmi értékek
Társadalmi törekvésként az agroökológia a kisléptékű termelők és fogyasztók jogaiért dolgozik, célja többek között a természeti erőforrásokhoz: például a termőföldhöz, vizekhez és a vetőmagokhoz való igazságos hozzáférés elősegítése; az élelmiszerbiztonság és az élelem-önrendelkezés megteremtése; a helyi közösségek érdekeinek előtérbe helyezése, valamint a vidéki életminőség megőrzése és javítása érdekében.
Kultúra és étkezési hagyományok
Az élelem központi szerepet tölt be a közösségek hagyományaiban, helyhez kötött, történelmi gyökerei vannak, miközben a táplálkozási szokások és étkezési kultúrák folyamatosan változnak. Az egészséges, változatos és kulturálisan megfelelő táplálkozási szokások támogatásával az agroökológia hozzájárul az élelmiszerbiztonság, a hagyományok, az emberek és az ökológiai rendszerek egészségének fenntartásához.
Felelős kormányzás
Az agroökológiai szemléletű élelmezési rendszerek széleskörű elterjesztéséhez szakpolitikai és társadalmi – gazdasági változásokra van szükség; olyan együttműködésekre, amelyek szövetséget építenek a gazdák, kormányzati intézmények, civil szervezetek, fogyasztók és kutatók között.
Körkörös és szolidáris gazdaság
Az agroökológia a termelők és fogyasztók közvetlen összekapcsolására törekszik, egy szolidáris és körkörös gazdasági rendszer kialakításán keresztül, amely előtérbe helyezi a helyi piacokat és támogatja a helyi gazdasági fejlődést. Az agroökológiai kezdeményezések a helyi igények, környezeti és társadalmi lehetősége alapján kialakult, igazságos megoldásokat támogatják. Az élelmiszer-ellátási láncok rövidítése emelheti a termelők jövedelmét, miközben hozzáférhető árat tesz lehetővé a fogyasztók számára.
A kiadvány részletesen bemutatja az agroökológia 10 alapelvét magyar példákon keresztül.