A hálózat tagjai
Balogh Lili - MAHE - Agroecology Europe - Életfalu Holisztikus Gazdaság - Herencsény
Lili biomérnöki és trópusi rendszerekre szakosodott agrármérnöki diplomákkal rendelkezik, és az elmúlt évtizedben aktívan vett részt a nemzetközi élelem önrendelkezési és agroökológia mozgalmakban. 2016-ban szerezte meg PDC-jét, és azóta is folyamatosan képzi tovább magát. Számos ökopolitikai civil szervezetben dolgozott az agroökológia és a regeneratív élelmiszerrendszerek előmozdítása érdekében, a világ különböző részein. Az elmúlt hat évben a magyar agroökológiai mozgalom megerősítésével foglalkozott. Lili 2020 januárja óta az Agroecology Europe elnökségi tagja, és 2022 februárjában lett az Agroecology Europe Egyesület és a Magyar Agroökológiai Hálózat Egyesület elnöke, így otthagyta a magyarországi Greenpeace programmenedzseri állását, hogy teljes figyelmével szívügyét, a fenntartható élelmezési rendszerekre való átállást támogassa. 2018-ban alapította meg saját gazdaságát Nyugat-Nógrádban, Életfalu Holisztikus Gazdaság néven, ahol elkezdte alkalmazni a holisztikus gazdálkodás, a regeneratív mezőgazdaság, a permakultúra és agroökológia elveit.
Lengyel Zoltán - Táncoskert Regeneratív gazdaság - Polgár
Zoli korábban programozóként dolgozott Budapesten, de elege lett a városi létből, és abból is, hogy ha nem utazik haza a szüleihez, nem jut hozzá jó minőségű húshoz. 2013-ban kezdett el gazdálkodni és aránylag gyorsan el is döntötte, hogy az értékesítést közösségi gazdaság formájában szeretné megoldani.
Az itthon is egyedülálló regeneratív gazdaság a Hortobágyon, Polgár határában található, ahol szürkemarhát, mangalicát, rackákat és csirkéket tartanak. A regeneratív gazdálkodás lényege, hogy Zoliék megpróbálják a talaj és a táj funkcióit, mint a biodiverzitás, talajélet, vízháztartás helyreállítani. Ehhez legelő állotokat használnak, a nagy vonuló csordák mintáit utánozva.
A Táncoskert 9 éve működnek közösségi gazdaságként, ahol az indulás óta sok minden változott. Eleinte a tagok hús részekre tudtak előfizetni, ahol heti és kétheti szállítás volt a szárnyasok esetében, a juh és marharészeket pedig 6-7 szállítás alatt kapták meg.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a hazai agrárium első „Élő Laboratóriuma”. Olyan kutatási-innovációs feladatokon dolgozunk, amelyek a gyakorlatban is alkalmazható eredmények révén elősegítik a hazai mezőgazdálkodás és élelmiszertermelés agroökológiai átállását, így biztosítva a szektor fenntartható fejlődését. Ennek érdekében szakmai hálózatokat alakítunk ki gazdálkodókkal, hazai és külföldi kutatóintézetekkel, emellett kutatási, ismeretterjesztő munkát végzünk és szaktanácsadást nyújtunk. On-farm kutatási hálózatunk az egyetlen olyan hazai projekt, amely a gazdálkodókkal szoros együttműködésben, gyakorlati szemlélettel kutat a fenntartható mezőgazdaságért. Az on-farm kutatási módszertan életszerű helyzetekben kivitelezett, egyszerű kísérletek beállítását jelenti működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz. A kísérletek témáját az ÖMKi a résztvevő gazdaságokkal közösen alakítja ki és az eredményeket is közösen értékeli ki 2012 óta. Így az ismeretek létrehozása és megosztása is a gazdákkal együttműködve és együtt gondolkodva történik. Ezt a szemlélet követve, a hazai élelmiszertermelés változatosságának növeléséért futó jelenlegi kutatásaink például: tájfajta paradicsom termesztési technológiák kidolgozása, ősgabona fajtatesztek és termékfejlesztés, valamint a vetésforgó bővítése szójával. Talajaink védelme érdekében különböző talajművelési technológiákat, ökológiai tápanyagutánpótlási módszereket vizsgálunk, például kifejezetten a szőlészet számára fajgazdag sorköz-gyepesítési technológiát dolgoztunk ki. Továbbá a fenntartható, precíziós megoldásokat is vizsgáljuk a növényvédelmi monitoring során vagy a búza fajtavizsgálatoknál, és hamarosan az állattenyésztésben is. Az ÖMKi az agroökológia hazai szélesebb körű megértése, az agrárkutatásba történő jobb megjelenése, az agroökológiai kutatások növelése (gazdálkodók aktív részvételével) és a hazai agrár szakpolitikába történő rendszerszintű beillesztése végett tud közösen együtt dolgozni a Hálózattal.
Dezsény Zoltán - Magosvölgy Ökológiai Gazdaság - Terény
Dezsény Zoltán vagyok, 2009-ben okleveles környezetgazdálkodási agrármérnökként diplomáztam a Szent István Egyetem. 2013-ban a Kaliforniai Egyetemen szereztem nemzetközi agrárfejlesztés MSc végzettséget agroökológia és fenntartható élelmiszer rendszerek specializációval. 2012-2017 között az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársként dolgoztam, gazdálkodóknak szóló képzések, rendezvények szervezésében, gyakorlati kutatási projektekben működtem közre. 2014-ben feleségemmel, Judittal közösen alapítottuk meg a MagosVölgy Ökológiai Gazdaságot, a nógrád megyei Terényben. A gazdaságban kisléptékű vegyes ökológiai zöldségteremesztést folytatunk.
A MagosVölgyben azon dolgozunk, hogy környezeti-, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt a fenntarthatóság elveit a gyakorlatban követő, etikus vállalkozói alapon szervezett gazdaságot szervezzünk. Céljuk egészséges, friss, szezonális élelmiszer előállítása és közvetlen kapcsolaton, bizalmon és kölcsönös szolidaritáson alapuló rendszeren keresztül történő elosztása zöldségközösségükben. Ebben az elmúlt több, mint 10 évben rengeteg ember segített és működött közre munkatársként, önkéntesként, támogatóként, zöldségközösség tagként, barátként, ismerősként. Hálásak vagyunk nekik és a lehetőségért, hogy azzal tudunk foglalkozni ebben az életben, amiben hiszünk és amit fontosnak tartunk.
Bruder Márton - Cinege Tanya - Permakultúra Tájoló - Törökbálint
Bruder Márton, gazdasági agrármérnök, mezőgazdasági üzemmérnök, lovaskultúra oktató és környezetpolitikai szakember vagyok. 2013-ban kezdtem önálló gazdaságom felépítésébe Törökbálinton, a Cinege Tanyán. Hozzám mindig is az állatok álltak közel, gazdaságunk fő tevékenysége a gyepre alapozott állattartás. Számomra a permakultúra elvei meghatározók, de jelenleg már minősített gazdaságként végezzük a hozzávetőleg 70 hektár gyepre alapozott ökológiai szarvasmarha- és kecsketenyésztést. Az alaptevékenység mellett a tanya belső területein gyümölcsös erdőkert kialakításán fáradozok, illetve 2022-től egy önellátó zöldségközösségnek biztosítok feltételeket. Meggyőződésem, hogy a fenyegető válságoknak csak az erős közösségek tudnak megfelelni. Élelmezésünket egészen más alapokra kell helyezni, mert a petrolkémiai inputokra alapozott nagyüzemi gazdálkodás és a hosszú ellátási láncok sérülékenysége már mindenki számára egyértelműen látható. A Magyarországi Agroökológia Hálózat alkalmas arra, hogy a problémát felismerő gazdálkodókat, szakembereket, kutatókat és civil aktivistákat közösségbe szervezze, és a hálózatosodás segítségével találjunk olyan megoldásokat, amelyekre önálló szereplőként nem nyílna mód. A hálózat legfontosabb alapértékei számomra a tudásmegosztás és a társadalmi igazságosság. Közös feladatunk, hogy bizonyosságot szolgáltassunk arról, hogy az élelmezési rendszerünk átalakítható oly módon, hogy az mind a fenyegető környezeti válságokra, mind a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekre választ adjon.
Szilágyi Alfréd - Pallagvölgyi Biokert - magyar permakultúra egyesület - Kóspallag
Ökológiai gazdálkodási mérnökként végeztem a Gödöllői Agráregyetemen. A Pallagvölgyi Biokertet 2021-ben indítottuk el, mint egy komplex választ a helyi kihívásokra. Biointenzív zöldségtermesztést folytatunk és CSA rendszerben értékesítünk. A gazdálkodás mellett a doktori kutatásomat végzem a MATE berkein belül, konvencionális, ökológiai és permakultúrás gazdaságokat hasonlítom össze ökoszisztéma szolgáltatások és a fenntarthatóság tükrében. A MAPER alapító tagja és vezetőségi tagja vagyok, mint egyesületi tag foglalkozom a permakultúra kutatásával, oktatásával és tervezéssel is. A MAPER célja a permakultúra hazai képviselete és terjesztése, emellett ernyőszervezetként múködik a hazai kezdeményezések hátteréül. Mindezek mellett nemzetközi kutatási és oktatási projektekben veszek részt és van egy helyi, baráti alapon szerveződő környezet és természetvédelmi egyesületünk, a Pandal egyesület. Az agroökológia a jelenkori egyik leghatékonyabb eszköz arra, hogy egy komolyabb léptékű átalakulást (transition) érjünk el a mezőgazdasági rendszerünkbe, mindezt a mezőgazdasági és ökológiai szakmai tudáson felül a holisztikusságával, a társadalmi és egyéb szempomtok behozásval éri el, és a párbeszéden keresztül, amelyet azáltal generál, hogy minden érintett csoport tud kapcsolódni és véleményt megfogalmazni, nem kirekesztő és izoláló, sokkal inkább inkluzv és részvételi úton próbálja a célokat elérni. A hálózathoz egyrészt személyesen a szakmai hálózat miatt csatlakoztam, másrészt, hogy a MAPER-t képviseljem, a két szervezt közti kapcsolatot fenntartsam, erősítsem. A probléma jelenkorunk fenntarthatatlan rendszere, amelyre mindenkinek más és más válasza van, azt remélem, hogy az ilyen szervezetek segítenek abban, hogy közös válaszokat, célokat és megvalósulásokat találjunk.
Réthy Katalin - Szezon kert - Magház Egyesület - Páty
A Szezon Kertben agroökológiai szemléletű zöldség és fűszernövény árutermeléssel foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fektetve a tájfajták és különleges fajták megismerésére, termesztésbe vonására. A Magház Egyesület tagjaként különösen fontos számomra a magfogással, fajtamegőrzéssel kapcsolatos ismeretek elsajátítása és megosztása kertészekkel és gazdálkodókkal. A gazdálkodás mellett agroökológus szakemberként a helyi élelmiszerrendszerek, az agroökológia és a hüvelyes növények témájában dolgozom együtt több szervezettel is. Az agroökológiai szemléletmódnak központi szerepe van a Szezon Kert életében: Megmutatkozik az ökológiai termesztésben, az erőforrások helyi beszerzésében, a változatosság növelésében is; valamint abban a sokrétű együttműködésben, amit a szakmai partnerekkel, önkéntesekkel és helyi civilekkel építünk. Az agroökológia egyszerre képes megoldást nyújtani a változó klimatikus körülmények által okozott kihívásokra a mezőgazdaságban, valamint a társadalmi problémákra az élelmezési rendszerekben. A hálózatban össze tudjuk kötni a gazdálkodókat, kutatókat és civileket; közös erővel pedig sokkal nagyobb hatást tudunk elérni.
Logan Strenchock - Zsámboki Biokert - Zsámbok
Szenvedélyünk a földművelés. Szenvedélyünk megtalálni a kapcsolatot a természettel és az emberekkel. Minden erőfeszítésünkben ez az idea tükröződik: tisztelet a természet iránt – tisztelet egymás iránt. Úgy gondoljuk, hogy ez a legtermészetesebb módja a növények termesztésének. A agroökológia lényege, hogy maximalizáljuk a talajt és a földet körbevevő életformák vitalitását. Egészséges földön egészséges növények teremnek, ami később egészséges ételként kerül az asztalra, így fenntartható életet tudunk biztosítani. Ahhoz, hogy életet adjunk a földnek, szorosan együtt kell működnünk a természettel. Arra törekszünk, hogy egy önfenntartó farmot működtessünk a saját tápanyagaink felhasználásainak a segítségével. Állati és növényi trágyát komposztálunk, amit a föld trágyázásához használunk fel olyan módon, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a benne rejlő tápanyagokat. (mikrobiális élet, földigiliszták, stb.)
Kulcsár Balázs - Valaha Tanya - Vértesacsa
Balázs ökogazdálkodó, permakultúrás tervező, a Valaha tanya megálmodója és gazdája. Gazdaságát 2006-ban vásárolta a Fejér vármegyei Vértesacsán. 12 hektáron elsősorban gyümölcs- és fűszernövénytermesztéssel, valamint állattenyésztéssel foglalkozik. Feleségével prémium minőségű lekvárokat és szörpöket állítanak elő. 2024 óta a Magyar Permakultúra Egyesület elnöke.
Dr. Borsos Béla - Gyűrűfű Alapítvány - Gyűrűfű
Borsos Béla György (Budapest, 1958. augusztus 18. –) állatorvos, geográfus, humánökológus, író. A gyűrűfűi ökofalu alapítója, szakterülete az ökológia rendszerek és az ember társadalmi tevékenységének, valamint a technológiai civilizációnak a kapcsolata rendszerelméleti megközelítésben. A Gyűrűfű Alapítvány alapítója, az ökofalu eredeti koncepciójának kidolgozója. Doktori fokozatát a gyűrűfűi ökofalu szervezéséből írta településföldrajz témakörben 2008-ban a Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskolájában. Összefoglaló könyve az ökofalu első 25 évéről 2016-ban jelent meg. Részt vett a magyar humánökológus szakképzés megteremtésében, ez 2011 óta az ELTE TáTK mesterszakává vált. Borsos az ökológia és a rendszerelmélet kapcsolatára alapozva kidolgozott egy tantervet, amelyet mintegy 20 éven keresztül maga is oktatott, majd tankönyveket írt a tantervhez. 2009 és 2011 között az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) hivatalos szaktanácsadója, auditor illetve projektvezetői minőségben. Ennek során a hagyományos fokgazdálkodás jelenkori nyomait, újbóli bevezetésének rendszerelméleti, társadalmi és technológiai lehetőségeit vizsgálta, illetve munkatársaival modelleket dolgozott ki egy alternatív vízgazdálkodási gyakorlat megvalósítására. Több tucat szakmai közlemény, könyvfejezetek és hat önálló könyv szerzője. Szerkesztőként, lektorként és szócikkek szerzőjeként egyaránt részt vett a Környezetvédelmi Lexikon valamint a Magyar–angol Környezetvédelmi Értelmező Szótár elkészítésében. Szakértőként közreműködött a Mérgezett föld című dokumentumfilm elkészítésében. “A gazdálkodás és a természetes ökológiai rendszerek kapcsolata érdekel elsősorban. A megoldandó probléma, hogy hogyan lehet gazdaságilag is életképes mezőgazdasági termelést folytatni az adott agrár-ökoszisztéma tönkretétele nélkül.”
Kőváriné Dr Bartha Ágnes - Kecskemét
A fogyasztói társadalom nem a jóllét társadalma, a szükségszerű változások maguktól, a „piac által vezérelve” nem következnek be. Keresem az élhető jövőhöz vezető utakat és útitársakat, lehetőségeket és ehhez hozzá is járulok a magam erejéből. Közigazgatásban 19 év, agrárkamarában 17 év munkatapasztalatot szerezve, jelenleg nyugdíjasként elsősorban a fenntarthatóság (társadalmi, gazdasági, pénzügyi, környezeti) szempontjából nézem a világot és ez befolyásol. Jogi, közgazdasági végzettséggel több civil szervezetben és informális csoportban (klub, kerekasztal) tevékenykedek tagként, de önkéntesként is dolgozom. Témáim: vidékfejlesztés, rövid ellátási láncok, klímaváltozás, élelemönellátás és -önrendelkezés, környezetvédelem, felnőttképzéshez tananyagfejlesztés, érdekképviselet, szatyorközösség. Több, mint 10 éve részt veszek a falugondnokok, tanyagondnokok alapképzésében.
Tapasztalat, tudás: stratégia tervezés és -szervezés, közösségfejlesztés, felnőttképzés, tanácsadás (főleg jogi, pályázati, termőföld forgalmi) projekttervezés, felnőttképzés (pl. vidéki vendéglátás) területén.
