Tagjaink

Balogh Lili
Magyarországi agroökológia Hálózat egyesület/elnök, Agroecology Europe/Elnök

Lili biomérnöki és trópusi rendszerekre szakosodott agrármérnöki diplomákkal rendelkezik, és az elmúlt évtizedben aktívan vett részt a nemzetközi élelemönrendelkezési és Agroökológia mozgalmakban. 2016-ban szerezte meg PDC-jét és azóta is folyamatosan képzi tovább magát. Számos ökopolitikai civil szervezetben dolgozott az agroökológia és a regeneratív élelmiszerrendszerek előmozdítása érdekében a világ különböző részein. Az elmúlt hat évben a magyar agroökológia mozgalom megerősítésével foglalatoskodott. Lili 2020 januárja óta az Agroecology Europe elnökségi tagja, és 2022 februárjában lett az Agroecology Europe Egyesület és a Magyar Agroökológiai Hálózat Egyesület elnöke, így otthagyta a magyarországi Greenpeace programmenedzseri állását, hogy teljes figyelmével a fenntartható élelmezési rendszerekre való átállást támogassa újból – ami igazi szívügye. 2018-ban alapította meg saját gazdaságát Nyugat-Nógrádban, ahol elkezdte alkalmazni a holisztikus gazdálkodás, a regeneratív mezőgazdaság, a permakultúra és agroökológia elveit.

Lengyel Zoltán, Táncoskert Biogazdaság, Polgár

Allecherné Szépkuthy Katalin, ÖMKI, Magyarországi agroökológia hálózat egyesület/elnökségi tag

1994-ben végeztem a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, kertészmérnökként, az ökológiai gazdálkodás szak egyik első hallgatójaként. 2000-ig az egyetem Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszéken dolgoztam, növénytermesztés és ökológiai gazdálkodás tantárgyak oktatásában, a tanszéki kutatásokban és projektekben vettem részt. Ebben az időszakban nyaranta a Biokontroll részére és más nemzetközi ellenőrző és tanúsító szervezetek megbízásából ökológiai gazdálkodók ellenőrzését végeztem. 2001-ben néhány kollégámmal megalapítottuk a Hungária Öko Garancia Kft-t (ma Bio Garancia Kft), itt vezető ellenőrként, ügyvezetőként dolgoztam. Az öko ellenőrzésen túl sok más előírásrendszert (Biosuisse, Bioaustria, Demeter, Naturland, NOP) megismertem, ezek szerint ellenőriztem és ezek ismeretére a munkatársaimat képeztem, de számos, az öko és nem öko ágazatban is használt rendszerben is van gyakorlatom, így a GlobalG.A.P., GMO-mentes termelés, belső szabványok). A GlobalG.A.P. hazai munkacsoportjának munkájában részt veszek.2000-től az Ömki vezető szaktanácsadójaként dolgozom, elsősorban a kertészeti csoport kutatásaiban, de bekapcsolódtam a szakpolitikai csoport és a szántóföldi növénytermesztési csoport munkájába is.
Bár egy budapesti lakótelepen nőttem fel, imádtam nagyapám kispesti kertjében segíteni, a kertből a paradicsomot, zöldbabot, sóskát, kajszit, almát, ribizlit szedni, segíteni nagymamámnak ezeket eltenni. Meggyőződésem, hogy a saját kert kihasználása az élelmiszerellátás biztonsága és minősége érdekében még a városokban is kiemelkedő jelentőségű lesz a jövőben. De az emberiség nagy része – és egyre nagyobb része – városlakó, nem rendelkezik földdel, kerttel, ezért a globális ellátási rendszerek fenntarthatóbbá tétele szükséges. Meggyőződésem, tapasztalatom, hogy mind a termelők, mind a kereskedelmi láncok esetén lehetséges valódi eredményeket elérni.

Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a hazai agrárium első „Élő Laboratóriuma”. Olyan kutatási-innovációs feladatokon dolgozunk, amelyek a gyakorlatban is alkalmazható eredmények révén elősegítik a hazai mezőgazdálkodás és élelmiszertermelés agroökológiai átállását, így biztosítva a szektor fenntartható fejlődését. Ennek érdekében szakmai hálózatokat alakítunk ki gazdálkodókkal, hazai és külföldi kutatóintézetekkel, emellett kutatási, ismeretterjesztő munkát végzünk és szaktanácsadást nyújtunk. On-farm kutatási hálózatunk az egyetlen olyan hazai projekt, amely a gazdálkodókkal szoros együttműködésben, gyakorlati szemlélettel kutat a fenntartható mezőgazdaságért. Az on-farm kutatási módszertan életszerű helyzetekben kivitelezett, egyszerű kísérletek beállítását jelenti működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz. A kísérletek témáját az ÖMKi a résztvevő gazdaságokkal közösen alakítja ki és az eredményeket is közösen értékeli ki 2012 óta. Így az ismeretek létrehozása és megosztása is a gazdákkal együttműködve és együtt gondolkodva történik. Ezt a szemlélet követve, a hazai élelmiszertermelés változatosságának növeléséért futó jelenlegi kutatásaink például: tájfajta paradicsom termesztési technológiák kidolgozása, ősgabona fajtatesztek és termékfejlesztés, valamint a vetésforgó bővítése szójával. Talajaink védelme érdekében különböző talajművelési technológiákat, ökológiai tápanyagutánpótlási módszereket vizsgálunk, például kifejezetten a szőlészet számára fajgazdag sorköz-gyepesítési technológiát dolgoztunk ki. Továbbá a fenntartható, precíziós megoldásokat is vizsgáljuk a növényvédelmi monitoring során vagy a búza fajtavizsgálatoknál, és hamarosan az állattenyésztésben is. Az ÖMKi az agroökológia hazai szélesebb körű megértése, az agrárkutatásba történő jobb megjelenése, az agroökológiai kutatások növelése (gazdálkodók aktív részvételével) és a hazai agrár szakpolitikába történő rendszerszintű beillesztése végett tud közösen együtt dolgozni a Hálózattal.

Réthy Katalin, Szezon kert/ Magház Egyesület, Páty

A Szezon Kertben agroökológiai szemléletű zöldség és fűszernövény árutermeléssel foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fektetve a tájfajták és különleges fajták megismerésére, termesztésbe vonására. A Magház Egyesület tagjaként különösen fontos számomra a magfogással, fajtamegőrzéssel kapcsolatos ismeretek elsajátítása és megosztása kertészekkel és gazdálkodókkal. A gazdálkodás mellett agroökológus szakemberként a helyi élelmiszerrendszerek, az agroökológia és a hüvelyes növények témájában dolgozom együtt több szervezettel is. Az agroökológiai szemléletmódnak központi szerepe van a Szezon Kert életében: Megmutatkozik az ökológiai termesztésben, az erőforrások helyi beszerzésében, a változatosság növelésében is; valamint abban a sokrétű együttműködésben, amit a szakmai partnerekkel, önkéntesekkel és helyi civilekkel építünk. Az agroökológia egyszerre képes megoldást nyújtani a változó klimatikus körülmények által okozott kihívásokra a mezőgazdaságban, valamint a társadalmi problémákra az élelmezési rendszerekben. A hálózatban össze tudjuk kötni a gazdálkodókat, kutatókat és civileket; közös erővel pedig sokkal nagyobb hatást tudunk elérni.

Bruder Márton, Cinege Tanya, Törökbálint

Bruder Márton, gazdasági agrármérnök, mezőgazdasági üzemmérnök, lovaskultúra oktató és környezetpolitikai szakember vagyok. 2013-ban kezdtem önálló gazdaságom felépítésébe Törökbálinton, a Cinege Tanyán. Hozzám mindig is az állatok álltak közel, gazdaságunk fő tevékenysége a gyepre alapozott állattartás. Számomra a permakultúra elvei meghatározók, de jelenleg már minősített gazdaságként végezzük a hozzávetőleg 70 hektár gyepre alapozott ökológiai szarvasmarha- és kecsketenyésztést. Az alaptevékenység mellett a tanya belső területein gyümölcsös erdőkert kialakításán fáradozok, illetve 2022-től egy önellátó zöldségközösségnek biztosítok feltételeket. Meggyőződésem, hogy a fenyegető válságoknak csak az erős közösségek tudnak megfelelni. Élelmezésünket egészen más alapokra kell helyezni, mert a petrolkémiai inputokra alapozott nagyüzemi gazdálkodás és a hosszú ellátási láncok sérülékenysége már mindenki számára egyértelműen látható. A Magyarországi Agroökológia Hálózat alkalmas arra, hogy a problémát felismerő gazdálkodókat, szakembereket, kutatókat és civil aktivistákat közösségbe szervezze, és a hálózatosodás segítségével találjunk olyan megoldásokat, amelyekre önálló szereplőként nem nyílna mód. A hálózat legfontosabb alapértékei számomra a tudásmegosztás és a társadalmi igazságosság. Közös feladatunk, hogy bizonyosságot szolgáltassunk arról, hogy az élelmezési rendszerünk átalakítható oly módon, hogy az mind a fenyegető környezeti válságokra, mind a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekre választ adjon.

Szilágyi Alfréd, MAPER/ Pallagvölgyi Biokert, Kóspallag

Ökológiai gazdálkodási mérnökként végeztem a Gödöllői Agráregyetemen. A Pallagvölgyi Biokertet 2021-ben indítottuk el, mint egy komplex választ a helyi kihívásokra. Biointenzív zöldségtermesztést folytatunk és CSA rendszerben értékesítünk. A gazdálkodás mellett a doktori kutatásomat végzem a MATE berkein belül, konvencionális, ökológiai és permakultúrás gazdaságokat hasonlítom össze ökoszisztéma szolgáltatások és a fenntarthatóság tükrében. A MAPER alapító tagja és vezetőségi tagja vagyok, mint egyesületi tag foglalkozom a permakultúra kutatásával, oktatásával és tervezéssel is. A MAPER célja a permakultúra hazai képviselete és terjesztése, emellett ernyőszervezetként múködik a hazai kezdeményezések hátteréül. Mindezek mellett nemzetközi kutatási és oktatási projektekben veszek részt és van egy helyi, baráti alapon szerveződő környezet és természetvédelmi egyesületünk, a Pandal egyesület. Az agroökológia a jelenkori egyik leghatékonyabb eszköz arra, hogy egy komolyabb léptékű átalakulást (transition) érjünk el a mezőgazdasági rendszerünkbe, mindezt a mezőgazdasági és ökológiai szakmai tudáson felül a holisztikusságával, a társadalmi és egyéb szempomtok behozásval éri el, és a párbeszéden keresztül, amelyet azáltal generál, hogy minden érintett csoport tud kapcsolódni és véleményt megfogalmazni, nem kirekesztő és izoláló, sokkal inkább inkluzv és részvételi úton próbálja a célokat elérni. A hálózathoz egyrészt személyesen a szakmai hálózat miatt csatlakoztam, másrészt, hogy a MAPER-t képviseljem, a két szervezt közti kapcsolatot fenntartsam, erősítsem. A probléma jelenkorunk fenntarthatatlan rendszere, amelyre mindenkinek más és más válasza van, azt remélem, hogy az ilyen szervezetek segítenek abban, hogy közös válaszokat, célokat és megvalósulásokat találjunk.

Dr.Ujj Apolka, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Agroökológiai és Ökológiai Gazdálkodási Tanszék, Gödöllő

Okleveles agrármérnök és környezetgazdálkodási agrármérnöki diplomám megszerzése után 2001-től a Szent István Egyetem (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem jogelődje) Növénytermesztési Intézet doktorandusz hallgatója voltam, doktori fokozatomat 2006-ban szereztem meg a Szent István Egyetem Növénytudományi Doktori Iskolájában. Doktori értekezésem címe: „A talajállapot- és az elővetemény-hatás javítása köztes védőnövényekkel és kímélő műveléssel”. Már ekkor is érdekelt és elkötelezett híve voltam az agroökológiai megközelítésnek a gyakorlatban, elsősorban szántóföldön. 2013 februárjában, az Ökológiai gazdálkodási tanszék megalakulásakor csatlakoztam a Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézethez, azzal a céllal, hogy a korábban is már ökológiai gazdálkodást támogató és népszerűsítő kutatásokat és projekteket az Ökológiai gazdálkodási tanszék munkatársaként végezzem. Számos olyan projektet koordináltam, amely elsősorban a gazdálkodási gyakorlatok természetközelibbé alakítását célozta. Jelenleg záruló trAEce- Agroökológiai szakképzés gazdálkodóknak nevű projektünk is azt a célt szolgálja, hogy az agroökológia holisztikus megközelítését a képzésen részt vevő gazdálkodók is felismerjék, és sikeresen tudják alkalmazni.

Véleményem szerint az érdekérvényesítés sokkal egyszerűbb, ha összefogunk. Az agroökológia sokat vitatott aspektusai, mi számít agroökológiának és mi nem, felveti a kérdést, hogy hogyan is lehet az agroökológiát definiálni. A kutatás-gyakorlat-mozgalom hármas minden pillérének erős lábakon kell állnia ahhoz, hogy komolyan vegyék a ‘döntéshozók’ a téma fontosságát. Az egység megteremtéséhez, a sok párhuzamos utacska egy nagy úttá történő kiszélesítéséhez hálózatra van szükség.

Logan Strenchock, Zsámboki Biokert, Zsámbok

Szenvedélyünk a földművelés. Szenvedélyünk megtalálni a kapcsolatot a természettel és az emberekkel. Minden erőfeszítésünkben ez az idea tükröződik: tisztelet a természet iránt – tisztelet egymás iránt. Úgy gondoljuk, hogy ez a legtermészetesebb módja a növények termesztésének. A agroökológia lényege, hogy maximalizáljuk a talajt és a földet körbevevő életformák vitalitását. Egészséges földön egészséges növények teremnek, ami később egészséges ételként kerül az asztalra, így fenntartható életet tudunk biztosítani. Ahhoz, hogy életet adjunk a földnek, szorosan együtt kell működnünk a természettel. Arra törekszünk, hogy egy önfenntartó farmot működtessünk a saját tápanyagaink felhasználásainak a segítségével. Állati és növényi trágyát komposztálunk, amit a föld trágyázásához használunk fel olyan módon, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a benne rejlő tápanyagokat. (mikrobiális élet, földigiliszták, stb.)

Kassai Melinda, Budapest

Eredetileg történelem szakos bölcsészként végeztem, majd másoddiplomám Hollandiában szereztem, módszertanfejlesztés és szakmai innováció szakon. Több mint egy évtizede tevékenykedem a közösségszervezés, vidékfejlesztés, fenntarthatóság és az agroökológia határterületein. A konkrét települési munkák mellett fontosnak tartom az ismeretterjesztést: interjúkötetet készítettem hazai agroökológiai kezdeményezésekről, tervezési segédletet készítettem a közösségi tervezés lépéseiről, edukativ kártyasorozatban dolgoztuk fel az ENSZ 17 fenntartható fejlesztési célját, és ezek agroökológiai összefüggéseit. Jelenleg egyéni szakemberként projekttervezéssel, és projektek előkészítésével foglalkozom, szívesen végzek terep, és háttérkutatást. Fontosnak tartom a város-vidék közti kommunikáció elősegítését, kapcsolatok kialakítását.
Az agroökológia számomra egy olyan rugalmas, ember és környezetbarát gazdálkodási mód, amely segítségével módosíthatóak, leválthatók azok a nagyon káros, a termőföld teljes kizsigerelésén alapuló, a profitmaximalizálást előtérbe helyező gyakorlatok, amelyek annyi kárt okoztak eddig, társadalmi és környezeti szinten egyaránt. A hálózathoz azért csatlakoztam, hogy munkámmal hozzájáruljak az agroökológia mindhárom – szinergikus – lábának, a tudománynak, a közösségnek, és a tevékenységnek, azaz mozgalomnak hazai elterjesztéséhez, kibontakoztatásához. Az élelmiszer-önrendelkezés, élelmiszer-biztonság megteremtése, a talaj és a vizek védelme, a regeneráló gazdálkodás megvalósításának jelentős szerepe van az egyéni és közösségi reziliencia, autonómia kialakításában is.

Dr. Borsos Béla, Gyűrűfű Alapítvány

Borsos Béla György (Budapest, 1958. augusztus 18. –) állatorvos, geográfus, humánökológus, író. A gyűrűfűi ökofalu alapítója, szakterülete az ökológia rendszerek és az ember társadalmi tevékenységének, valamint a technológiai civilizációnak a kapcsolata rendszerelméleti megközelítésben. A Gyűrűfű Alapítvány alapítója, az ökofalu eredeti koncepciójának kidolgozója. Doktori fokozatát a gyűrűfűi ökofalu szervezéséből írta településföldrajz témakörben 2008-ban a Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskolájában. Összefoglaló könyve az ökofalu első 25 évéről 2016-ban jelent meg. Részt vett a magyar humánökológus szakképzés megteremtésében, ez 2011 óta az ELTE TáTK mesterszakává vált. Borsos az ökológia és a rendszerelmélet kapcsolatára alapozva kidolgozott egy tantervet, amelyet mintegy 20 éven keresztül maga is oktatott, majd tankönyveket írt a tantervhez. 2009 és 2011 között az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) hivatalos szaktanácsadója, auditor illetve projektvezetői minőségben. Ennek során a hagyományos fokgazdálkodás jelenkori nyomait, újbóli bevezetésének rendszerelméleti, társadalmi és technológiai lehetőségeit vizsgálta, illetve munkatársaival modelleket dolgozott ki egy alternatív vízgazdálkodási gyakorlat megvalósítására. Több tucat szakmai közlemény, könyvfejezetek és hat önálló könyv szerzője. Szerkesztőként, lektorként és szócikkek szerzőjeként egyaránt részt vett a Környezetvédelmi Lexikon valamint a Magyar–angol Környezetvédelmi Értelmező Szótár elkészítésében. Szakértőként közreműködött a Mérgezett föld című dokumentumfilm elkészítésében. “A gazdálkodás és a természetes ökológiai rendszerek kapcsolata érdekel elsősorban. A megoldandó probléma, hogy hogyan lehet gazdaságilag is életképes mezőgazdasági termelést folytatni az adott agrár-ökoszisztéma tönkretétele nélkül.”